ipartelep mondja

Utolsó kommentek:

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2021.02.02. 15:03:19

@Draugr1257: Ha az érv az a politikai (és persze végül is civilizációs) integráció ellen, hogy ha az rossz döntéseket hoz, akkor az mindenkinek rossz lesz, akkor (ha ez így helyes érv lenne) az következne belőle (nem logikailag, hanem az lenne a követendő), hogy a döntési központok a lehető legkevesebb emberre legyenek kihatással. A lehető legkevesebb ember elméletileg egy, gyakorlatilag meg mondjuk egy család, vagyis átlagosan 4 ember. Ugyanis - ha ez az érv helyes lenne, de nem az - akkor ha egy döntési központ (ami egy család) rossz döntést hoz is, az akkor is csak négy emberre vonatkozik.
De ez így persze képtelenség, és az argumentum ad absurdum, csak eme képtelenség megvilágítására szolgál. Természetesen már most is az van, hogy a döntési központok nagyon nagyok (van ahol pl. egymilliárd emberre vonatkozik - Kína), és így ugye az ott hozott helytelen döntéseknek ennyien látják a kárát.
Viszont nem csak az a kérdés, hogy egy döntési központ helytelenül dönt-e (dönthet úgy is persze), hanem főleg az, hogy a különféle döntési központok egymással ellenérdekeltek, és emiatt egymással harcban állnak, egymásnak kárt okoznak, így együttműködés helyett (világállam), ellentétek, szembenállás van. Ugyanis a világállam lényege a szembenállás helyetti együttműködés. Nem ellenérdekek léteznek, vagy ha léteznek is, azokat egy politikai kereten belül intézményesítve, és békésen lehet megbeszélni.

Az elfogadás egy másik kérdés. Az emberiség integrációja egy hosszú folyamat. Ma olyan nagy államok léteznek, amelyek esetenként sok különböző nyelvű, és kultúrájú embert foglalnak magukban, akik mégis elfogadják ama állam döntési rendszerét. Egyszerűen azért, mert az állam bizonyos érdekek mentén integrálja őket, vagy akár persze erőszakkal, és "történelmileg úgy alakult". Az integráció egy civilizációs folyamat, szétesése csak magának a civilizációnak a szétesése esetén valósulna meg, anélkül végig fog menni a teljes egységig. Ez éppenséggel lehetne rossz is, és bizonyos járulékos veszteségekkel is jár majd (sokszínűség elvesztése), de az előnyei sokkal számosabbak. Hogy mást ne mondjak a legfontosabb: a béke.

Egy harmadik politikafilozófiai kérdés az, hogy egyáltalán mi, és mekkora szükség van az államra (a világállamra is), és kell-e állam, és az állam funkcióit meg lehet-e oldani kis, autonóm közösségekkel. Nekem ez itt most nem témám, de erről röviden azt gondolom, hogy egy fejlett civilizációban a felmerülő globális problémák megoldásához, és az államigazgatási feladatok ellátásához szükséges valamiféle államhatalom, de azt annyira kell korlátozni, amennyire csak lehet, amilyen fokon még ellátja a feladatait, és ahol a lehető legkevésbé korlátozza az állampolgárok szabadságát.

Bejegyzés: A nacionalizmusról.

Draugr1257 2021.02.02. 14:27:51

"Ez egy rossz érv. Elméletileg mindent lehet rosszul csinálni, vagyis akkor - eme hamis érv szerint - semmit nem szabadna megpróbálni, hiszen ha rosszul csinálják..."

Nem... az érvem nem az volt, hogy ne próbáljunk meg semmit, mert biztos lehet rosszul csinálni.

A hibákkal nincs baj, azok minden rendszerben jelen vannak. Akkor van baj, ha a lehetséges hibának túl nagy az ára. A hibák által okozott lehetséges kárt kell limitálni. Nem látom be, hogy ez hogy sikerülhet egy világállamban. Egy világállam egységes szabályozást jelent... az egész világon, legalább bizonyos területeken (máskülönben nem világállam). Ha a szabályozás az valamilyen szempontból rossz, akkor annak hatásai az egész világra kiterjednek, Tokiótól Budapesten át a Kalahári-sivatagig.

Namármost, ezt megakadályozni szerintem lehetetlen. Szép elképzelés hogy egy ilyen világállam jól fog működni... de én úgy vélem, hogy rombolni sokkal könnyebb mint építeni, sajnos. Ezért bármilyen problémákat is tud megoldani a világállam, rossz döntései (amik elkerülhetetlenek) tízszer, százszor több problémát okoznak majd.

Meg aztán, miért fogadnának el ennek a világállamnak a polgárai egy tőlük messze lévő hatalmi elit döntéseit? Szerintem az emberek többsége úgy van vele, hogy olyan vezetőket akar, akik "közelebb" vannak hozzá, akár térbelileg értve, akár nyelvben, kultúrában stb. Egy világállamban ráadásul a demokrácia is sokkal kérdésesebb: az emberek kevésbé érzik azt hogy lehetőségük van befolyásolni a kormányzást.

Arról nem is beszélve, hogy minél komplexebb egy rendszer, annál nehezebben átlátható. A politikusok már most is csak behazudják, hogy átlátják a (jelenlegi) nemzetállami politikai viszonyokat. Egy világállam irányítását már csak ezért sem bíznám rájuk.

Bejegyzés: A nacionalizmusról.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2021.02.01. 21:26:45

@Draugr1257: Ez egy rossz érv. Elméletileg mindent lehet rosszul csinálni, vagyis akkor - eme hamis érv szerint - semmit nem szabadna megpróbálni, hiszen ha rosszul csinálják...
A világállam gondolata és terve azért helyes, mert sok olyan problémát meg tudna oldani, amely problémák ma rendszerspecifikusak, vagyis a mostani berendezkedésből következnek, annak hozományai.

Bejegyzés: A nacionalizmusról.

Draugr1257 2021.02.01. 11:16:45

A világállam gondolatával nem az a baj, hogy antidemokratikus vagy hogy utópia... hanem hogy egyszerűen baromság.

Ha egy államot rosszul kormányoznak, annak mi a következménye? Nyilván az, hogy az adott államban az emberek rosszul fognak élni, horribile dictu, meghalnak. Ez persze sokszor a környező országokra is kihat kisebb nagyobb mértékben.

Ha világállam van, akkor a rossz kormányzásnak mi a következménye? Adott esetben világméretű katasztrófa. De még ha nem is katasztrófa, az egész világra kihatással lesz, mindenki meg fogja szívni.

Magyarul: a világállam hülyeség, remélem, sose válik valóra.

Bejegyzés: A nacionalizmusról.

Simon Géza 2020.09.01. 02:19:09

Van pedig egy egyszerű, pragmatikus része a fagyállózásnak:

Ha megmérgezed a borodat, akkor olyan embereket is veszélybe sodorsz, akik nem tehetnek az egészről (mert pl. a tolvaj ajándékoz nekik belőle). Ugyanígy, ezért nem szabad áramot sem vezetni az uborkáid köré. Mert lehet, hogy a rosszullétedre kihívott mentősök valamelyikét öli meg és nem egy tolvajt. Vagy egy gyereket, aki heccből bemászik a kertedbe (és nem uborkát akar lopni).

Továbbá akár ihatatlanná (de nem mérgezővő) is tehetnéd a borodat (mondjuk jó sok sót raksz bele), ahelyett, hogy előre megfontolt szándékból mérgezővé teszed, hiszen tudod, hogy el fogják lopni. Nehéz megmagyarázni, hogy ez miért nem szándékos emberölési kísérlet, ráadásul igen csak gondatlanul kivitelezve (ld. fent).

Bejegyzés: Helyes-e megölni a tolvajt?

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2020.08.02. 22:18:54

@szemet: Mint már említettem, én nem Bostrom cikkét olvastam, hanem annak az interpretációit. Azokban (vagy az egyikben) állt ez a "szükségszerűen" kitétel, én onnan vettem át.
A gond az itt, hogy ez nem számít semmit. Ha az kimarad, és csak annyit mond, hogy a 3 állítás közül valamelyik igaz, akkor annak ugyanaz az értelme.

Bejegyzés: Helyes-e a szimulációs érv-trilemma?

szemet 2020.08.02. 21:57:42

@ipartelep: A helyzet rosszabb mint gondoltam, nem találom Bostrom cikkében a "szükségszerűen" részt, idézz!

www.simulation-argument.com/simulation.html

Bejegyzés: Helyes-e a szimulációs érv-trilemma?

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2020.08.02. 21:38:33

@szemet: Nem igazán értem, hogy mit jelent az, hogy "implicit állítás" az, hogy itt lefedik. De talán ez nem is annyira számít.
Én az elején logikailag elemeztem a trilemmát. Logikailag azért nem igaz a (4) állítás mert az előző 3 állítás nem fedi le a témában lehetséges összes állítást (amelyek már lefedik, és amennyi ugye nem olyan sok, hanem itt összesen csak 6). Az persze igaz amit mondasz, hogy ha az összes lehetséges állítással lefedjük a a tartományt, akkor annak nem lesz új információtartalma, tautológia lesz. De itt nem én akartam valami új információt közölni a szimulált világról, hanem a nevezett szerző tett egy kijelentést - a (4)-et, amiről elmondtam, hogy logikailag miért nem igaz. Én azt csak elemeztem - legalábbis a logikai részben.
Azt is elmondtam róla, hogy nem logikailag, hanem faktuálisan, vagy szintetikusan miért problémás ez az érv-együttes, és igazából erről ma kb. mennyit lehet tudni.
Tehát a lényeg: a szerző állítása (a (4)), biztosan nem igaz.

A "cikket" valóban nem olvastam, nem is volt ez cél, hiszen csak az volt a célom, hogy a szerző végső eredményét a 4 db. említett mondatot elemezzem.

A szimuláció fenntarthatósága, vagy egyáltalán megteremthetősége érdekes téma, de mint pedzegettem, abban (is) nagyon szkeptikus vagyok, amellett, hogy úgy gondolom, hogy ez ügyben megint csak inkább találgatásaink lehetnek, és semmi konkrétum.

Az utolsó bekezdésedet nem nagyon értem. Hogy mit akarsz vele mondani. A "szükségszerűen, nagy valószínűséggel szimulációban élünk" mondat szerintem már önmagában önellentmondó. Mi az, hogy "szükségszerűen", és ugyanakkor "nagy valószínűséggel" is? Ez a kettő üti egymást, hiszen ha valami szükségszerűen úgy van, akkor az biztosan úgy van. Nem "nagy valószínűséggel", hanem 100%-kos biztonsággal. De a szükségszerűség csak logikai szükségszerűség lehet, ez a téma meg nem logikai, hanem szintetikus (erről is írtam). Úgyhogy a "szükségszerűen, nagy valószínűséggel szimulációban élünk" mondat szerintem egy értelmetlen mondat.

Bejegyzés: Helyes-e a szimulációs érv-trilemma?

szemet 2020.08.02. 21:32:51

Antropikus elvről meg B. viszonyulásáról hozzá a releváns paradoxon ugye:

en.wikipedia.org/wiki/Sleeping_Beauty_problem

Bejegyzés: Helyes-e a szimulációs érv-trilemma?

szemet 2020.08.02. 21:06:38

"ahol az állítások lefedik az egész értelmezési tartományt..."

Pont az is egy implicit állítás, hogy itt lefedik. Ha azt modom hogy a következő 3-ból egy igaz:

N természetes szám 3as maradéka 0, 1 vagy 2

Ezzel azt állítom, hogy szerintem "(0 vagy 1 vagy 2)" igaz, és feltehetjük hogy pontosan ezt akarom állítani: igaz lesz persze amit te írsz
(0 vagy nem 0) és/vagy (1 vagy nem 1) és/vagy (2 vagy nem 2) ekkor viszont semmit nem állítok már, mert ez tautólógia ez alapján 4 is lehetne... A kiindulási állításom információtartalma a hármas maradékról (tudniillik hogy csak 3 lehetőség van, semmi más) ezzel elveszik. Ez persze minden hasonlóra áll, ha azt mondom hogy "a kakasok korán kelnek", állítok valamit, ha azt, hogy "vagy korán vagy nemx akkor meg semmit: és abból tehát skkor már se szükségszerűen se máshogyan nem is következhet semmi.

A harmadik állítás nem a levegőben lóg, hanem az "antropikus elv"-en amiről B. egy egész könyvet írt, szóval ez neki ismerős vesszőparipa:

en.wikipedia.org/wiki/Anthropic_Bias_(book)

Ez ugye általánosan értve az a jelenség amikor maga a megfigyelés ténye és létezése befolyásolja a valószínűségre adott tippünket.

A szimuláció fenntarthatóságáról is elég sokat ír B. a cikkben, az hogy ezt nem említed sejteti hogy nem olvastad a cikket (az általam olvasott kritikák mindegyike ilyen volt eddig persze, szóval ne vedd magadra;)

A logikailag értelmezett szükségszerűségben szerintem ami először feltűnhet még, az a "szügségszerűen, nagy valószínűséggel szimulációban élünk" kitétel. Egy egy fix egyedi esemény/szituáció: vagy igaz vagy nem. A valószínűség itt természetesen csak a hiteinkre vonatkozhat: azaz ez a kijelentés a (szubjektív) bayesi valószínűség felfogásban értelmezhető (de ami itt nyílván a keretrendszer - ha már az antrópikus elvről is van szó)

Bejegyzés: Helyes-e a szimulációs érv-trilemma?

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2020.06.13. 19:42:34

@szemet: Azért megpróbálok egy kicsit konkrétabb választ is adni.

Az azonosság-problémánál alapvető kérdés, hogy az azonosságot valamely (valamilyen) tény-nek tekintjük-e, vagy definíciós kérdésnek. Mint fentebb említettem, egy fizikalistának (mint én) ezen a világon nehéz valamit nem tény-nek tekinteni. De attól, hogy bizonyos értelemben minden "dolog" (tárgy), vagy tény (esemény), attól még arról alkothatunk egy definíciót is. Az azonosság egy fogalom, amely dolgok közötti viszonyról mond valamit. De mivel fogalom, vagyis egy értelmi konstrukció, ezért csak akkor működik jól, és akkor használható, ha minél pontosabban tisztázzuk a fogalom értelmezési tartományát, és egyáltalán a működését.
Ez a pontos tisztázás is egy kis paradigmaváltás. És egyben definiálás is. Vagyis: meg kell határozni, definiálni, a fogalom (az azonosság) pontos jelentését, használhatóságát.
Meg van ez most határozva egészen pontosan? Nincs. Éppen emiatt lehetnek ezek a filozófiai viták róla.
Lehetne pl. azt mondani: a fizikai tárgyak atomi szintű azonosság-fogalma értelmetlen, használhatatlan - éppen a tárgyak állandó változása miatt. Ettől még lehet értelme egy nem fizikai (ilyen értelemben) azonosságfogalomnak, egyfajta gyakorlati azonosságfogalomnak. Amit egyébként a mindennapokban használunk is, lépten-nyomon. Tehát, ha a Józsi-haver bemegy a fodrászhoz, majd kopaszon jön ki, akkor nem mondjuk rá, hogy ő már nem a Józsi-haver csak mert nincs meg az eddigi Józsi-haver haja. Ez nyilvánvaló.
Tehát a mindennapi, praktikus azonosságfogalom (amely még mindig a fizikai tárgyakra vonatkozik), érthető, használható, nincs vele gond. Kérdés a is, mégpedig fontos, hogy a mindennapokban a Józsi-haveréhez hasonló esetekben szükség van-e az azonosságfogalom használatára? A kérdés triviális: nagyon is szükség van rá.

Akkor ugye, mi a probléma a Thészeusz-hajójával, ott miért nem tudja a mindennapi elemzés eldönteni, hogy mi a helyzet? Hát azért, mert míg a Józsi-haver esete egyszerű, mindennapi, a Thészeusz-hajó eset, szélsőséges, különleges, kiélezett. A Józsi-haver esetében az azonosság köznapi fogalmának (nem egzakt, és nem explicit) "definíciója", amely inkább természetes intuíció, magától értetődően eligazít. Ugyanez nem áll a másik esetben, hiszen az szándékosan úgy van kitalálva, hogy nincs rá érvényes definíció.

Hát legyen definíció arra is, ha az a filozófusoknak annyira kell. A lényed az (és itt ez a paradigmaváltás), hogy itt nem arra kell válaszolni, hogy mi ez, és hogan működik?, hanem azt kell megmondani (definiálni), hogy ez így és így működjön.
Ez egy nagyon alapvető kettősség, a dolgok kétféle megközelítése. Sok filozófiai, és egyéb elméleti probléma megértését segítené, ha észrevennék, egyáltalán tudnák, vagy elkülönítenék adott esetekben, hogy melyikről van szó (vagy melyik a megoldás).

Bejegyzés: Miért nem tudják a filozófusok megoldani a problémákat? (Ha nem tudják)

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2020.06.13. 18:53:08

@szemet: Igen, hát... nehéz megmondani csak úgy általában, hogy egy-konkrét probléma jó megoldásához milyen "paradigmaváltás" vezethet el. Sőt, ezt így általában lehetetlen megmondani. Hiszen mindig más, többféle-fajta paradigmaváltás is lehet, sőt az is lehet, hogy éppen nem kell semmiféle paradigmaváltás. De egyáltalán mi az a paradigmaváltás, ugye? Lehet, hogy egy teljesem más oldalú, más minőségű megközelítés, de az is lehet, hogy a halmozódó mennyiségek csapnak át egyszerre csak egy új minőségbe.
Igen, a "nyelvi fordulat" is egy paradigmaváltást jelentett. De az sem feltétlenül biztos (sőt), hogy egy paradigmaváltás megoldja a problémát. És hát igazából azt is nagyon nehéz megmondani, hogy mettől, vagy mitől lesz valami új paradigma.
De ugye, még ennél is alapvetőbb problémák, és kérdések vannak a filozófiában, és ezek sem tisztázottak megnyugtatóan. Hiszen (lásd eggyel korábbi blogposztomat) abban sincs konszenzus, hogy egyáltalán miféle kérdéseket vizsgál a filozófia (legalábbis a filozófia metafizika-ágára vonatkozik ez, a logikára, ismeretelméletre, etikára kevésbé), ezek miről szólnak, milyen helyük van a világban, stb. És hogy egyáltalán megválaszolható kérdések-e ezek, a válasz "igaz válasz" értelmében. Mit jelent a "filozófiai igazság"?
És ha ez sem tisztázott, akkor az ennél magasabb szintű kérdések, és problémák (még mindig a metafizika-témában), nyilván pláne nem. Tehát, lehet, hogy a tisztázást itt kellene kezdeni.
Van itt egy furcsa kettősség: egyfelől ugye csak a fizikai külvilág van, a sok-sok atom, részecske. A világ ezekből áll, és semmi másból nem áll. Aztán "vannak" a fizikai világ leírásai. Különféle típusú leírások ezek. A legegyszerűbbek (filozófiailag) a fizikai leírások. Ott nincs mese, valami vagy olyan, vagy nem olyan (mint a leírás) , vagy úgy működik, vagy nem. Az igazság korrespondencia-elmélete mutatja az érvényességét (a leírásnak). De vannak "nem leírások" is. Már ezt, már itt nehéz elképzelni. Ha a világ csak atomokból áll, csak "fizika", akkor hogy a fenébe szólhat valami másról, mint ennek a leírásáról? Hiszen bármit írunk, az nem tud másról szólni, csak a fizikai világ valamely jelenségéről, történéséről -hiszen minden "abban van benne".

Ennek a problémának a megoldása a világinterpretációk szintjeinek felépítése. Azzal párhuzamosan, ahogy világ atomjai nem egymástól elszigetelt részecskék, hanem egyre összetettebb, és bonyolultabb struktúrákat alkotnak, na úgy, és ahhoz kell igazodnia a mi leírásainknak is (mondjuk ezekről a struktúrákról). Ez még mindig (és sosem) zavarja meg a szubsztancia-kérdést - elképzelhetetlen, és képtelenség hogy kétféle szubsztancia létezzen. De a szerveződések bizonyos szintjei (pl. az értelmes lény, és annak mindenféle produktumai - pl. a filozófia is) már annyira összetettek, hogy másféle szubsztanciális állapotúnak tűnhetnek, mint egy atom, vagy egy darab kő. Persze nem azok, de ugye ennek a "cselnek" ma is bedől az emberiség nagyobb része (itt nem a vallásról, hanem az idealizmusról van szó).

Na most, eme "újfajta" képződmények vizsgálatához már újabb fajta eszközök kellenek. Azok adekvátak hozzá. Ha kardot kell gyártani, ahhoz kalapács kell. De a "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk" (Gauguin- festmény) megértéséhez, és elemzéséhez kevés lesz a kalapács. Ha úgy tetszik, ez is egy paradigmaváltás: a kalapácstól, mint eszköztől, az esztétikai elemzésig.

Látom, egy kicsit elszálltam a válaszommal. Elnézést, de hát... Jók a kérdéseid, jó a hozzászólásod, de megnyugtató, és egyszer-s mindenkorra megoldó válaszokat nehéz lesz adni. A filozófia "értelme" nem csak a válaszok jósága, helyessége, vagy igazsága (ha van olyanjuk), hanem a "közelebb kerülés" a megértéshez. Más műfaj mint a fizika, és ezt nehéz nagyon megérteni egy (kétségkívül) fizikai világban.

Bejegyzés: Miért nem tudják a filozófusok megoldani a problémákat? (Ha nem tudják)

szemet 2020.06.13. 15:00:26

Ilyesfajta paradigmaváltás nem volt már több is? Pl. a múlt században a nyelvi fordulat.

Ha trivialitásnak vesszük, hogy szigorúan nézve azonosság csak a matematikában van, a valóságban meg csak mondjuk "hasonlóság" létezik (leszámítva talán az X adott t időpontban azonos X-szel tautológikus esetet) - akkor pl. még mimdig megmarad az "azonos" mint nyelvi probléma a filozófusoknak csócsálni.

Azaz mégis miért, mikor mire mondják az emberek hogy azonos, vagy akár mire kéne mondaniuk (mondják inkább erre vagy arra a hajóra mert pl. akkor konzisztensebben használják a fogalmat / ilyen-olyan hasonlóságkritériumok mentén ez indokoltabb / stb stb...).

Tehát a paradigma váltás nem szüntette meg a problémát csak áthelyezte a csatateret: a realistán szemlélt külvilágból a nyelvbe. Valaki szerint ezzel a probléma ilényegileg megszűnik (Wittgeinstein?) de a többség inkább csak az új terepen folytatja a harcot. Nem?

Bejegyzés: Miért nem tudják a filozófusok megoldani a problémákat? (Ha nem tudják)

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2020.01.21. 17:37:50

@for: Nem tudom, hogy érdemes-e. Azért, mert kinek hogy... Szerintem (nekem) a filozófiai témájú könyvek érdekesek, és általában sokat lehet belőlük tanulni. Még azokból is, amelyekkel nem ért egyet az ember. De mivel ez filozófia-téma, és nem mondjuk házépítés-téma, nyilván nem annyira arról van szó, hogy "propozicionális tudást", vagyis tény-tudást lehet felszedni, hanem inkább arról, hogy a filozófia gondolkodni tanít. Ahogy a blogposztomban írtam, általános világmegértésre is tanít (vagyis segíti azt), de a másik haszna a gondolkodásra-tanítás. Hiszen, akárhogy is nézzük, a filozófiai problémák elvontságuk miatt eléggé nehezen érthető problémák, és így már ott kezdődik a csiszolás, hogy egyáltalán megértsd, hogy miről is van itt szó.
Mint mindenhez, ehhez is kell kedv, affinitás, érdeklődés. Ha valaki ezekkel áll hozzá, akkor neki meg fogja érni.

Bejegyzés: A filozófiáról, egy könyv kapcsán.

for 2020.01.21. 17:09:41

Érdemes azért elolvasni? Nem nagyon találtam olyan problémát az előző könyvében, ami valódi probléma lenne, és nem oldaná fel némi fizika, a dolgok megfelelő definiálása, mielőtt beszélünk róluk, illetve az adott kérdés megfelelő "léptékbe" helyezése.

Bejegyzés: A filozófiáról, egy könyv kapcsán.

2018.12.13. 16:14:35

@ipartelep:

hát persze hogy azért:)
én sem gondolom hogy nagy jelentőségük lenne eme vitáknak, csak bemásoltam provokáció gyanánt egy kommented egy másik blogposzt alá, természetesen fölényeskedő választ kaptam.
korábban jotunder meg kidobott a blogjáról, pedig nem is vele vitáztam.
így jött elő az egész

Bejegyzés: A vég kezdete

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2018.12.13. 14:24:06

@erikgross: De hát miért írod ezt ide? Jó, tudom: azért, hogy reagáljak rá. ;-)
Nyilván, egy kicsit erősebb szavakkal fogalmaztam meg a véleményemet HaFr blogposztjáról. De nem gondolom, hogy félreértettem azt. Ez nem félreértés, hanem a tanulságoknak egy sommás, rövid leírása. Egyszerűen nincs kedvem ahhoz, hogy HaFr kapitalizmus-ódáit részletekbe menően elemezzem, kritizáljam. Ez nem olyan, mint egy filozófia-kritika, ahol természetes, és szükséges, hogy minden egyes állítást értelmezzünk, majd elemezzünk. Hogy a kapitalizmussal mi a baj, az nem csak filozófiai kérdés (részben persze az, mert etika ugye), hanem több más tárgyat is érint, és ezek miatt nagyon hosszú lenne. De ha jól emlékszem (régen volt) itt, a blogomban korábban már kritizáltam a kapitalizmust.

Amit HaFr az Örülünk Vincent blog gazdájának moderálási gyakorlatáról ír, az nem igaz. Bizony, ott Jótündér bárkit letilt, aki valamiért nem tetszik neki, és ennek a nemtetszésnek többféle oka lehet, és kb. a legkevésbé az ostobaságok írása szokott az ok lenni. A politikai ellenvélemény írása már sokkal inkább, de leggyakrabban mégis az, ha valamilyen személyes sértettségből tilt ki valakit. Én ezt HaFr-nál sokkal jobban tudom, ő alig írt arra a blogra, én meg már az Indexes, vagy talán az Internettos időkből "ismerem" Jótündért. Mindig is ilyen sértődős fasz volt. ;-)

Amúgy, azt nem gondolom, hogy akár HaFr-al, akár Jótündérrel lehetne értelmes vitát folytatni. Olyat, ami számomra is az. Az előző emberrel még csak-csak, de Jótündér nem debattőr alkat, nem tud vitatkozni.

Bejegyzés: A vég kezdete

2018.12.12. 13:27:30

"ipartelep 2018.10.01 20:13:56
A blogposzt egy szégyenletes szociáldarvinista, vagyis fasiszta/kapitalista szöveg. Gyakorlatilag pontosan az, és annyi a mondanivalója, amit a fideszes bűnözők mondanak a szegényekről, és a szegénységről. Itt, ezzel ér egybe a fideszbűnözők elvtelen tolvajtempója, és a konzervatív kapitalizmuspártiak ideologikus, antihumánus, és immorális eszetlensége. A közös bennük az is, hogy fogalmuk sincs arról, hogy micsoda gazemberek ők. Bár.... báááár... a fideszesek egy része cinikus geci, ők azért sejtik. De ezek a konzerv-kapitalisták tényleg meg vannak arról győződbe, hogy a szegénység (és vele a nyomor, a szenvedés, és a halál) a világ helyes rendje, és úgy van jól, vagy még mindig az a legjobb, és csak így tovább. Ritkán, pontosabban még sosem értettem egyet Maxval-birkával, de fentebb mondott egy jót: ólmot az ilyenek fejébe, csak abból tanulnak!"

1000 a mi hazánk blogban kommentelte ipartelep

HaFr

HaFr · hafr.blog.hu 2018.12.11. 21:44:26
@erikgross: nem hiszem, hogy vincent bárkit kivág, aki nem ért egyet, szerintem kb úgy van vele, mint én, hogy ____az ostobaságot nem díjazzuk, ennél kevésbé már csak a fizetett kliséírókat___; az általad idézett szöveg csak egyszerűen félreérti, amit írok, amiről persze én is tehetek, de azért egy kis erőfeszítéssel világos kell hogy legyen, hogy a két szóban forgó poszt közül egyiknek sem alkalmas interpretációja a te vendégszöveged, köszi

(kiemelés tőlem)

Bejegyzés: A vég kezdete

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2018.09.29. 22:41:12

@for: De, van ilyen "lementeni az egészet" funkció, és meg is tettem már. Úgyhogy - stílszerűen szólva - "MUK" lesz (Márciusban Újra Kezdjük - ez volt a jelszó 56 leverése után), és remélhetőleg, nem úgy lesz MUK, mint ahogy akkor nem volt... Gyáva, és áruló, aki ezeknek a fasiszta bűnözőknek behódol.

Bejegyzés: A vég kezdete

for 2018.09.29. 11:22:49

Le vannak mentve az anyagaid? Ez az egyik blog, amit kommentekkel együtt szívesen megtartanék. Te, mint bloggazda, le tudod így tölteni? Vagy ilyet nem is szabad?

Bejegyzés: A vég kezdete
süti beállítások módosítása