ipartelep mondja

A nacionalizmusról.

2012. június 18. 15:20 - ipartelep

A nacionalizmus a konzervativizmus ideológiájának az egyik tipikus eleme. Sosem értettem, hogy "mi a jó benne". (Egyébként a konzervativizmus többi elemének a "jóságát" sem látom be, de most maradjunk csak ennél.) Vajon mi értelme van a nacionalizmusnak (ha van), és hogyan viszonyul a vele ellentétes elképzelésekhez?

Hogy mi a nacionalizmus, azt felesleges sokat taglalni. A Wikipédia pl. ezt írja róla: "Legfontosabb jellemvonása a nemzet fogalmának előtérbe helyezése, az a nézet, hogy a nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke,...", és ez elfogadható (bár nyilván nem teljes) meghatározás. Én inkább arról szeretnék beszélni, hogy mi a baj a nacionalizmussal.

Ha jól figyelünk az emberi történelemre, akkor azt látjuk, hogy az idő múlásával egyre nagyobb közösségek képződtek. Ma már egyszerre több síkon, ill. közösségképző erő által meghatározott (szorosabb lazább) közösségek is léteznek (nem csak politikai alapúak, mint az országközösségek), hanem mindenféle elvek, vélekedések, és divatok által meghatározott közösségek is, úgymint, X együttes, színész, vagy focicsapat rajongói, vagy éppen valamely politikafilozófiai elv, eszme vallói, vagy akár a különféle vallások hívői. De ez nem volt mindig így, régen a közösségképző elvek sokkal lassabban terjedtek, és sokkal kevesebb volt belőlük. A különböző identitásoknak mind a száma, mind a terjedelme kisebb volt mint ma. Ma egy részük már globálissá vált.

És pontosan ez a folyamat az érdekes: Ahogyan a kis, helyi, eleinte csak néhány embert összekötő identitások elterjednek, egyre több, és több embert mozgatnak meg, végül globálissá válnak. Persze ettől még nem válnak feltétlenül egyeduralkodókká, hiszen a konkurens (de ugyanabból a műfajból való) identitásképző elvek útjukat állják. A nacionalizmus kialakulása pontosan erről szól. Eljutott a globalizmusig, vagyis addig, hogy a Föld népei mind valamely nemzet tagjának vallják magukat. És itt persze egy időre megrekedt, hiszen egyelőre nincs hova terjeszkednie, nincs több terra incognita, "minden nép nacionalista" a szó "nemzetképző" értelmében. És innen hova tovább?

És egy pillanatra itt megállunk. Hiszen az elején azt ígértem, hogy arról beszélek, hogy miért káros a nacionalizmus. Ez nem túl nehéz kérdés: Ha megint csak visszapillantunk a történelembe, akkor azt látjuk, hogy a háborúk nagy része nemzetek, és országok (még korábban népek, törzsek) közti háború volt, éppenséggel pontosan azt az identitásképző erőt fel-és kihasználva, amiről itt most szó van. Természetesen az is igaz, hogy az emberi történelem, és fejlődés el- és kikerülhetetlen periódusa, mozzanata volt a nacionalizmus, az egyre nagyobb csoportok, és végül a nemzetállamok kialakulása.  No de vajon vége van-e ennek az integrációs folyamatnak? Ezzel kapcsolatban, ahogy a gyerekek mondják, "kettőt lehet találgatni" (de csak egy jó válasz van).

Egyszerű logikával belátható, hogy a társadalmi fejlődés nem áll le egészen addig, amíg az egész emberiség (persze ha megéri-  de ez más kérdés) egyetlen egy néppé nem válik. Az az integrációs fejlődési folyamat, amely a kőkorszaki pár emberes csoportoktól, a törzseken át a mai népekig vezetett, egyszer (kétségkívül több száz, vagy inkább ezer év múlva) az emberiség politikai, nyelvi, kulturális, és végül etnikai egységében fog be- vagy kiteljesedni. A nacionalizmus (úgy is mint eszme, és úgy is mint társadalmi állapot) ugyan az emberi társadalom egy szükségszerű állapota (volt, és van), de igen nagy naivitás lenne azt hinni, hogy meg is marad. Végül is az az eszme fog győzni, amiről ma szinte mindenki azt hiszi (de ez is csak egy hamis tévhit -az előző posztomban volna a helye), hogy tévedés, hogy megvalósíthatatlan, hogy utópia, hogy "antidemokratikus" (és még ki tudja, milyen szamárságokat gondolnak róla): az  internacionalizmus. ..."és nemzetközivé lesz holnapra a világ!"

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ipartelep.blog.hu/api/trackback/id/tr714595788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Instant Filozófus 2012.06.19. 01:12:45

A nacionalizmus elméleti síkon is sok sebből vérzik - erről szól a poszt. Ám gyakorlati síkon is igen problematikus. Gyakori kijelentés például, hogy "a multikkal szemben helyzetbe kell hozni a hazai vállalatokat" vagy "magyar terméket kell vásárolni" stb. Beszélgetések során tapasztaltam, hogy aki ezeket vallja, gyakran egyáltalán nem gondol mögé, hogy az ilyen törekvések akár közvetlenül is éppen "a magyar emberek" sérelmeit okozhatják.

Például azért, mert egy hazai nagyvállalat (de általában persze bármely vállalat) verseny híján elkényelmesedik, nem lesz késztetve a fejlődésre, sőt arra sem, hogy "udvaroljon" a vásárlóinak. Miért is lenne ez jó?

Másrészt azt sem értem, miért jobb az, ha egy vásárlót egy magyar cég ver át, és nem egy külföldi. :)

Harmadrészt a nagyobb (és így valószínűbben nemzetközi) vállalatok tehetik meg kevésbé, hogy "a zavarosban halásszanak", ne fizessenek rendesen adót, feketén foglalkoztassanak stb. (Hiszen jobban "szem előtt vannak".

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2012.06.19. 08:22:50

@Instant Filozófus:
Igen, amit most te említesz, a gazdasági nacionalizmus, az már egy "gyakorlati lecsapódása" az elméletnek. A mai világban teljesen értelmetlen elzárkózni a világ többi részétől. Aki mégis megpróbálja, az kb. úgy jár, mint Észak Korea, bár ott sem teljes az elzárkózás (legalábbis Kínával vannak kapcsolataik.) Tehát ebből a szempontból az elzárkózás teljes "agybaj", az ilyen hívek azt sem tudják, miről beszélnek.

Viszont, más szempontból valóban vannak gondok. Ugyanis a versenyszempontú globalizáció nem csak előnyökkel jár (szabadság, nyitottság, átjárhatóság, információcsere, stb.), hanem van neki egy kézenfekvő hátránya is: a versenynek mindig vannak győztesei, és vesztesei. Ha valaki nem versenyez eléggé jól, akkor bizony ő vesztes lesz. És ahogy a mellékelt ábra mutatja, mi ma vesztesek vagyunk ezen a terepen. No nyilván nem annyira, mint mondjuk az afrikai országok nagyobb része, vagy egyáltalán, a "harmadik világ" (szerencsétlenek), de Európához, magunkhoz, a vágyainkhoz képest mindenképpen. Ennek a problémának a megoldása viszont már nem a nacionalizmus témakörébe tartozik. Azt hiszem, írok majd róla, mert nagyon fontos téma. ;-)

Vortumnus (törölt) 2012.06.30. 20:12:26

ezt így nem lehet.
"Hogy mi a nacionalizmus, azt felesleges sokat taglalni
Egyszerű logikával belátható, hogy a társadalmi fejlődés nem áll le egészen addig, amíg az egész emberiség (persze ha megéri- de ez más kérdés) egyetlen egy néppé nem válik."

mindenkinek látnia kellene, mi az amiről érdemes blogposztot írnia, mi az amiről nem.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2012.06.30. 20:37:40

@Vortumnus:
De az ugye egy pilanatig sem zavart téged, hogy az idézett mondat előtt egy egész blogbejegyzésben taglaltam a következtetést? Sebaj, ilyen előfordul jobb helyeken is, de főleg rosszabbakon, mint tudjuk. Tehát, ha az "Örülünk Vincent" blogon (ahol törzsvendég vagy) más is a módi, és érvelés helyett inkább kinyilatkoztatásokkal (és egyesek hatalmi szóval) intézik el a vitákat (tudom, mert én is voltam ott törzsvendég), ez itt nem fog menni. Át kell szokni, az a megoldás, és megpróbálni érvelni. Ha legalább ezt megpróbálod, ígérem, hogy olyat fogsz tapasztalni, amilyet még sosem: Korrekt vitát.

Vortumnus (törölt) 2012.07.01. 11:19:35

@Vortumnus:

te írsz egy történeti folyamatról pár bekezdésben, mások erről könyveket írnak szerényebb következtetéssel
te elintézed a fogalom meghatározását egy wikipediából kimásolt mondattal, erről is könyveket írnak.
de mindegy, bloggerek így szokták.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2012.07.01. 12:42:04

@Vortumnus:
Megpróbálom érteni ezt az érvet. Amely érv persze még mindig nem arról szól, hogy mi a bajod a blogbejegyzésem _tartalmi részével_, hanem arról, hogy "mások könyvelek írtak erről", én meg csak egy rövid blogbejegyzést. Ez a "LOL" itt kedves barátom, és nem más. Azért ugye megengeded nekem, hogy egy blogbejegyzésem ne érjen el egy egész könyvnyi szövegmennyiséget? Vajon te az egyes újságok elemző cikkeit és minden nyilvános politikai, filozófiai, közéleti megnyilvánulást is azon az alapon bírálsz, hogy azok nem érik el a könyvnyi terjedelmet? Ha javasolhatom (persze nem kell megfogadnod, szabad ember vagy) ilyet soha többé ne tégy, csak akkor, ha azt szeretnéd, hogy megmosolyogjanak, és ne vegyenek komolyan.

Tehát, kérdezek: Mi a gondod azzal, amit a nacionalizmusról írtam? Mivel nem értesz egyet? Mi van máshogy? Mi nem igaz? Mi benne a helytelen?
(Tudom, hogy az ilyen konkrét, nagyon lényegre törő kérdésekre igen nehéz válaszolnia annak, aki megszokta, hogy a különböző bloghozzászólásokban csak pár felületes mondatban riposztoz, de itt most kénytelen leszel átállni erre, ez a blog itt ugyanúgy másfajta műfaj, mint ahogy más műfaj a blog, és a könyv. Mert különben "LOL" lesz ám!) ;-)

Draugr1257 2021.02.01. 11:16:45

A világállam gondolatával nem az a baj, hogy antidemokratikus vagy hogy utópia... hanem hogy egyszerűen baromság.

Ha egy államot rosszul kormányoznak, annak mi a következménye? Nyilván az, hogy az adott államban az emberek rosszul fognak élni, horribile dictu, meghalnak. Ez persze sokszor a környező országokra is kihat kisebb nagyobb mértékben.

Ha világállam van, akkor a rossz kormányzásnak mi a következménye? Adott esetben világméretű katasztrófa. De még ha nem is katasztrófa, az egész világra kihatással lesz, mindenki meg fogja szívni.

Magyarul: a világállam hülyeség, remélem, sose válik valóra.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2021.02.01. 21:26:45

@Draugr1257: Ez egy rossz érv. Elméletileg mindent lehet rosszul csinálni, vagyis akkor - eme hamis érv szerint - semmit nem szabadna megpróbálni, hiszen ha rosszul csinálják...
A világállam gondolata és terve azért helyes, mert sok olyan problémát meg tudna oldani, amely problémák ma rendszerspecifikusak, vagyis a mostani berendezkedésből következnek, annak hozományai.

Draugr1257 2021.02.02. 14:27:51

"Ez egy rossz érv. Elméletileg mindent lehet rosszul csinálni, vagyis akkor - eme hamis érv szerint - semmit nem szabadna megpróbálni, hiszen ha rosszul csinálják..."

Nem... az érvem nem az volt, hogy ne próbáljunk meg semmit, mert biztos lehet rosszul csinálni.

A hibákkal nincs baj, azok minden rendszerben jelen vannak. Akkor van baj, ha a lehetséges hibának túl nagy az ára. A hibák által okozott lehetséges kárt kell limitálni. Nem látom be, hogy ez hogy sikerülhet egy világállamban. Egy világállam egységes szabályozást jelent... az egész világon, legalább bizonyos területeken (máskülönben nem világállam). Ha a szabályozás az valamilyen szempontból rossz, akkor annak hatásai az egész világra kiterjednek, Tokiótól Budapesten át a Kalahári-sivatagig.

Namármost, ezt megakadályozni szerintem lehetetlen. Szép elképzelés hogy egy ilyen világállam jól fog működni... de én úgy vélem, hogy rombolni sokkal könnyebb mint építeni, sajnos. Ezért bármilyen problémákat is tud megoldani a világállam, rossz döntései (amik elkerülhetetlenek) tízszer, százszor több problémát okoznak majd.

Meg aztán, miért fogadnának el ennek a világállamnak a polgárai egy tőlük messze lévő hatalmi elit döntéseit? Szerintem az emberek többsége úgy van vele, hogy olyan vezetőket akar, akik "közelebb" vannak hozzá, akár térbelileg értve, akár nyelvben, kultúrában stb. Egy világállamban ráadásul a demokrácia is sokkal kérdésesebb: az emberek kevésbé érzik azt hogy lehetőségük van befolyásolni a kormányzást.

Arról nem is beszélve, hogy minél komplexebb egy rendszer, annál nehezebben átlátható. A politikusok már most is csak behazudják, hogy átlátják a (jelenlegi) nemzetállami politikai viszonyokat. Egy világállam irányítását már csak ezért sem bíznám rájuk.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2021.02.02. 15:03:19

@Draugr1257: Ha az érv az a politikai (és persze végül is civilizációs) integráció ellen, hogy ha az rossz döntéseket hoz, akkor az mindenkinek rossz lesz, akkor (ha ez így helyes érv lenne) az következne belőle (nem logikailag, hanem az lenne a követendő), hogy a döntési központok a lehető legkevesebb emberre legyenek kihatással. A lehető legkevesebb ember elméletileg egy, gyakorlatilag meg mondjuk egy család, vagyis átlagosan 4 ember. Ugyanis - ha ez az érv helyes lenne, de nem az - akkor ha egy döntési központ (ami egy család) rossz döntést hoz is, az akkor is csak négy emberre vonatkozik.
De ez így persze képtelenség, és az argumentum ad absurdum, csak eme képtelenség megvilágítására szolgál. Természetesen már most is az van, hogy a döntési központok nagyon nagyok (van ahol pl. egymilliárd emberre vonatkozik - Kína), és így ugye az ott hozott helytelen döntéseknek ennyien látják a kárát.
Viszont nem csak az a kérdés, hogy egy döntési központ helytelenül dönt-e (dönthet úgy is persze), hanem főleg az, hogy a különféle döntési központok egymással ellenérdekeltek, és emiatt egymással harcban állnak, egymásnak kárt okoznak, így együttműködés helyett (világállam), ellentétek, szembenállás van. Ugyanis a világállam lényege a szembenállás helyetti együttműködés. Nem ellenérdekek léteznek, vagy ha léteznek is, azokat egy politikai kereten belül intézményesítve, és békésen lehet megbeszélni.

Az elfogadás egy másik kérdés. Az emberiség integrációja egy hosszú folyamat. Ma olyan nagy államok léteznek, amelyek esetenként sok különböző nyelvű, és kultúrájú embert foglalnak magukban, akik mégis elfogadják ama állam döntési rendszerét. Egyszerűen azért, mert az állam bizonyos érdekek mentén integrálja őket, vagy akár persze erőszakkal, és "történelmileg úgy alakult". Az integráció egy civilizációs folyamat, szétesése csak magának a civilizációnak a szétesése esetén valósulna meg, anélkül végig fog menni a teljes egységig. Ez éppenséggel lehetne rossz is, és bizonyos járulékos veszteségekkel is jár majd (sokszínűség elvesztése), de az előnyei sokkal számosabbak. Hogy mást ne mondjak a legfontosabb: a béke.

Egy harmadik politikafilozófiai kérdés az, hogy egyáltalán mi, és mekkora szükség van az államra (a világállamra is), és kell-e állam, és az állam funkcióit meg lehet-e oldani kis, autonóm közösségekkel. Nekem ez itt most nem témám, de erről röviden azt gondolom, hogy egy fejlett civilizációban a felmerülő globális problémák megoldásához, és az államigazgatási feladatok ellátásához szükséges valamiféle államhatalom, de azt annyira kell korlátozni, amennyire csak lehet, amilyen fokon még ellátja a feladatait, és ahol a lehető legkevésbé korlátozza az állampolgárok szabadságát.
süti beállítások módosítása