ipartelep mondja

Az "igazság"-ról

2012. január 09. 18:26 - ipartelep

Ahogy az első bejegyzésben már jeleztem, egy kis morfondírozás következik az "igazság"-ról. Egyáltalán nincs szándékomban precíz, "nyomdakész", patikamérlegen kimért, megérlelt gondolatokat közölni, egyszerűen csak úgy, és azt írom le, ahogy, és ami eszembe jut erről.

Először is az jut az eszembe, hogy az egyszeri ember csodálkozhat: Mi itt a probléma? Miért kérdés egyáltalán az igazság kérdése? Hát nem lehet tudni, hogy mi az az igazság? Hiszen többnyire kiveri a szemünket... De egyáltalán: Miért az igazság fogalmáról, és miért nem az egyes konkrét igazságokról beszélünk? Mi értelme van az igazság fogalmáról általában beszélni? Ilyeneket mondhat a józan paraszti ésszel gondolkodó ember, és jogosan. Jogos kérdések ezek. De vegyük észre, hogy már a kérdések feltevése is (és persze a megválaszolásuk) belevisz bennünket abba a dzsungelbe, amelyet filozófiának hívnak, és amelynek pont az a dolga, hogy feltegye, de még inkább megválaszolja ezeket a kérdéseket. Vagyis a látszat ellenére az "igazság" kérdése nem triviális, nem magától értetődő, és nem is olyan egyszerű. De csak olyan értelemben nem az, mint ahogyan semmilyen fogalom mély elemzése sem az.

A józan paraszti ész (egyébként arra nem lehet eléggé hagyatkozni) a kérdésben azt mondaná: "A valóság igaz leírása(kimondása) az igazság." Vagy ezt: "Az igazság, a tények helyes leírása." Tulajdonképpen Arisztotelész is ezt mondta, és ez az igazság korrespondencia elmélete. Szerintem is így igaz, és helyes. De akkor mit kell ezen bonyolítani még? -kérdezhetné bárki. Tulajdonképpen két dolgot: Az egyik az, hogy az igazság milyen jellegű tényekre vonatkozik, a másik meg az, hogy milyen nyelvi formulák alkalmasak a kifejezésére.

Miért, milyen jellegű tényekre vonatkozhat az igazság? Hát igen, sajnos ez tovább bonyolítja a dolgot. Ugyanis nagyjából kétféle "jellegű tények" vannak: "szintetikus"-ak, és "analitikus"-ak. Az első-félék a valóságra, a külvilágra vonatkoznak, a második típus meg bizonyos elméleti konstrukciókra, pl. a matematika tényeire. (Közbevetőleg: Ez most nagyon kezd iskolás, didaktikus lenni. Ez nem jó, de nem tudom hogyan mondhatnám el erről ennél szubjektívebben a véleményemet, úgy, hogy érthetően referáljon az itt szereplő fogalmakról.) Csak röviden: A valóságra vonatkozó helyes állítások az objektív külvilág tényeit írják le. Az analitikus állítások helyességének kritériuma viszont nem a valósággal való összevetés, hanem a rendszerükben szereplő többi állítással való összevetés, az azoknak való megfelelés. A korrespondencia elv az első esettel tud "foglalkozni", a másik esetben (analitikus igazságok) az igazság "koherencia" elmélete játszik, vagyis az, hogy a szóban forgó kijelentés levezethető-e a rendszerben.

Az igazság kifejezésének a módja ehhez képest egyszerű: Ha jót akarunk, akkor állításokkal, vagyis kijelentő mondatokkal tesszük ezt. Természetesen a mindennapokban sok olyan helyzet fordul elő, amikor az emberek mindenféle állásfoglalást tesznek nem állításokkal (sőt, akár nem is nyelvi módon), de ezzel ismeretelméleti szempontból nem lehet foglalkozni. A lényeg az, hogy az igazság kijelentésére alkalmas állításnak meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, olyanoknak pl hogy viszonylag egyértelmű, érthető, világos legyen. Nyilván, olyan nincs, hogy a természetes nyelvben minden állítás 100%-ig egyértelmű és világos, de legalább törekedni kell erre. Egyébként a viták, félreértések nagyon nagy része pontosan ebből a pontatlanságból, homályosságból származik.

Persze van(nak) más igazságelméletek is. Pl. a pragmatikus felfogás. Az a hírek szerint elveti a korrespondencia elméletet, de azt hiszem ezzel együtt az objektív valóságot is elveti, vagy ha azt nem is, legalábbis egy olyan szkepticista állásponton van, hogy a valóság nem ismerhető meg (jól, és igazán). De én ezt nem gondolom. Inkább azt gondolom (egyébként merőben pragmatikus -csak nem az előbb említett értelemben pragmatikus) módon, hogy a valóság elég jól megismerhető. Igaz, hogy sosem teljesen biztosan, de ahhoz eléggé pontosan, hogy a rá vonatkozó tudásunkat alkalmazzuk, és ily módon most pl. egy igen bonyolult, és ezernyi technikai, és tudományos találmányt, és tudást (helyes tudást) feltételező eszközön írjam, és küldjem el ezt a posztot. Ez pl. a valóság tudásának egy igen jó bizonyítéka.

Tehát, hogy mi az igazság, azt nagyjából tudjuk. Hogy hogyan lehet megtudni ezt, mik rá a jó módszerek, az egy másik kérdés. Talán egyszer arról is írok. Bár, őszintén megvallva, ez a második bejegyzésem szándékom ellenére nagyon "katonás" lett. Eredetileg sokkal szubjektívebb, akár személyesebb szöveget szerettem volna írni ide. Talán majd sikerül olyan is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ipartelep.blog.hu/api/trackback/id/tr383532122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.