Mit látok mostanában? Hát azt, hogy egészen nagyszabású vita (komolynak nem mondanám - az én (tudom, nagyképű, elitista) filozófiai megközelítésem szemszögéből ez a vita komolytalan, felszínes) közéleti vita bontakozott ki arról, hogy szellemileg inflálódó kis korunkban (ezt csak én mondom) ki számít antiszemitának, illetve konkrétan, egy bizonyos eset kapcsán vitatkoznak erről olyan emberek, akik egyébként bármely más témáról is tudnak végeláthatatlanul, és a megoldás, vagy akár csak a megegyezés bármilyen esélye nélkül vitatkozni. Mivel én az értelmetlen (hiábavaló, ostoba, kilátástalan) vitákat nem szeretem (csak az okosakat, de azokat nagyon), - és csak olyanban lenne részem - inkább itt teszem helyre a dolgot.

Nekem van egy egyszerű, praktikus, jól használható definícióm a rasszistára: az a rasszista, aki  "indokolatlan, és inadekvát módon foglalkozik" (erre még kitérek részletesen) az emberek etnikai hovatartozásával. Azért mondom ezt az "etnikai hovatartozás"-t, "faj" helyett, hiszen a rasszistákon kívül mindenki tudja (ez persze így túlzás: néhány rasszista is tudja (ez esetben annál rosszabb nekik), és sok nem rasszista sem tudja), hogy az emberiség egyetlen egy fajba tartozik, az eszkimóktól, az ausztráliai bennszülöttekig, és az indiánoktól a melanézekig. Tehát az emberek, a szó jelentése szerinti "faji hovatartozásával" nem értelmes dolog foglalkozni.

Egy kis kitérő. Képzeljük el a következő helyzetet: A Földön két különböző értelmes emberi faj él egymás mellett. (Ez elméletileg lehetséges lett volna akkor, ha pl. a neandervölgyi ember nem hal ki. Persze gyakorlatilag, a fajunk természetének ismeretében az szinte lehetetlen lett volna, hogy egyszerre két értelmes faj él egymás mellett, és nem akarják egymást kipusztítani. Egyébként lehet, hogy még a neandervölgyi sem volt másik "emberfaj"-ba tartozó, de ez most itt mellékes kérdés.) Akkor egy ilyen esetben jogos lenne a rasszizmus? "Igaza lenne" a rasszistáknak? Gondoljuk csak meg, miről szól a rasszizmus: Alapvetően nem arról a hamis állításról szól, hogy most különféle emberi fajok vannak, ez van, oszt jó napot, no nem. A rasszista nem a tényekkel kíván foglalkozni (azokat nem ismeri, és nem is érdeklik őt), hanem ő "továbbgondolja" a dolgot. A rasszizmus lényege az, hogy az emberek eltérő faji (etnikai) származására való hivatkozással kelt gyűlöletet a célpontja ellen. A rasszista célja (ha van neki), és tevékenysége arról szól, és arra irányul, hogy bizonyos egész népcsoportokat kárhoztat olyasmi miatt, amiről ők nem tehetnek. Visszatérve a neandervölgyiekre. Ha ők ma is élnének (és tegyük fel, más faj lennének), akkor értelmes dolog lenne az ellenük irányuló rasszizmus? A kérdés persze költői, és csak a rasszisták számára megválaszolhatatlan (jól). Mivel én nem vagyok rasszista, így hát könnyen megválaszolom: Az embereket, az élőlényeket, az értelmes lényeket, sőt, még az értelmetlen lényeket is, nem a "rasszuk", a származásuk, a fajuk, az etnikumuk alapján kell _megítélni_ (ettől még besorolni, lehet, de az is csak speciális, tudományos célú lehet - az ilyetén társadalmi besorolások mindig magukban hordozzák a veszélyt, hogy egyesek "továbbgondolják" a dolgot), hanem - ha már feltétlenül megítélni kell, akkor - csakis a cselekedeteik alapján. És az ezzel kapcsolatos elképzelésnek, tevékenységnek nem lehet olyan célja, és kimenetele, ami bármilyen hátrányt is jelent az érintetteknek. Aki ezt másképp gondolja, és csinálja, az rasszista.

Most akkor még meg kell magyarázni pár dolgot, és rendben is leszünk (vannak témák, amiket nem lehet kisregénnyinél kevesebb oldalon jól elmondani. Ez  - a nacionalizmushoz hasonlóan - nem ilyen téma, ezt lehet, hiszen aki nem teljesen értelmi fogyatékos, annak számára az alant elmondott dolgok egy része evidencia. Más részük - a filozófiai - nem az, de azt elmagyarázom):

1. Miért kérdés ez egyáltalán?

Merthogy ugye, inkább az lenne a természetes, ha az ember ezzel egyáltalán nem foglalkozna. Nem foglalkozna a származással, az etnikával, merthogy minek az? Kit érdekel, hogy a szomszédom felmenői kik voltak? Attól ő jobb, vagy rosszabb szomszéd lesz? Változtat az a helyzeten? Számít valamennyire, valamiben is? Vagy pl. a most regnáló miniszterelnökünk az akármilyen etnikai származása miatt rossz miniszterelnök (egyesek szerint amiatt - ők is rasszisták), vagy azért, mert a személyes képességei, és a jelleme olyan amilyen? (Aki most arra gondol, hogy de "hiszen a blogger is rasszista, mert ő is _említette_ a miniszterelnök származását", annak figyelmébe ajánlom, a "de re", és a "de dicto" kifejezések közti különbség tanulmányozását - nem mintha bíznék abban, hogy ez segít raja) Persze, látjuk, hogy van akiknek ez (a származás) számít. Ezek a rasszisták. Ők - a jelek szerint - olyan "kíváncsi" emberek, akik nem elégednek meg az embertársaikról megtudható szokásos információkkal, és a mögöttes dolgokra is kíváncsiak. Persze ne gondoljunk nagy dolgokra, nem mindenféle mögöttes információkról van itt szó, kizárólag csak a származásról. Az valamiért nagyon fontos nekik. (Pontosan tudom, hogy mik a rasszizmus okai, de most nem ez a téma, ezért csak röviden: a butaság, és a behódolás egyes hamis társadalmi sztereotípiáknak, ezek követése.) Tehát a helyzet az, hogy a rasszizmus már a spájzban van, sőt, ahol még annyira nincs, ott is "van rá igény". Mondok egy rossz hírt: Magyarország felnőtt lakosságának nagy része (becslésem szerint a nagyobbik része) rasszista. Ez a fajta közönséges (avagy mezei) rasszizmus még csak nem is függ össze feltétlenül a politikai irányultsággal (nem véletlen, hogy itt nem politikafilozófiai eszméket mondtam - azokkal sokkal jobban összefügg). Elsősorban nem azzal (a politikai szimpátiával) korrelál, hanem a butasággal, az intellektuális képességekkel. Tehát amíg a rasszizmus itt glasszál a kertek alatt, sőt már a spájzban van, addig nekünk, értelmes, gondolkodó embereknek az a dolgunk vele, hogy tűzzel vassal irtsuk. Ezért kérdés ez most.

2. Hogyan működik ez az egész "fogalomdefiniálós" ügylet?

Bár nem látszik rajta, de ez egy nagyon fontos, sarkalatos kérdés. Egyáltalán nem közismert az, hogy a világot ábrázoló fogalmak különböző státusúak, vagy jellegűek, attól függően, hogy mi az, amit ábrázolnak. A vízválasztó itt a következő: Míg a "tárgyak", vagy a tények leírása akkor helyes, _ha igaz_, addig az általunk alkotott fogalmak (mint amilyen a rasszizmus) leírása (vagyis definíciója) pragmatikus jellegű kell legyen. Az ilyen definíció nem leírja, ábrázolja a tárgyát, hanem éppenséggel meghatározza a tárgyát. Ennek a definíciónak nem igaznak kell lennie, hanem jónak, működőképesnek. Ezt könnyű belátni, ha azon kép kérdés közti különbségre gondolunk, hogy: a. Mi történt itt és itt, ekkor és ekkor?, vagy, b. Mi a rasszizmus? Az elsőre adott válasznak van igazságértéke, hiszen a történés az egy befejezett tény, és a leírása akkor igaz, ha azt a tényt írja le - és hamis, vagy részben hamis, ha nem azt, vagy pontosan azt. A másodikra az ilyen értelmű leíró válasz helyett inkább egy előíró jellegű választ kell adni, amely elsősorban _meghatározza_ a rasszizmus fogalmát.

A fenti distinkció nem ismerete vezet azokhoz a végeláthatatlan vitákhoz, amelyek szinte bármely hasonló témában folynak. A szereplők az "igazság" mibenlétén vitatkoznak, és nem veszik észre, hogy a tárgy nem arról szól, hogy olyan helyen keresik az igazságot, ahol az nincs. És nem tudják, hogy csak egy jól működő definícióban kellene megegyezni, hogy utána már ahhoz mérhessék az egyes eseteket.

3. Mit jelent a definícióban a "foglalkozik vele" kitétel?

Az nyilvánvaló, hogy mivel a szabadságot majdnem minden társadalmi értékelvnél jobban "szeressük", ezért annak kevés értelme lenne, ha az etnikai kérdésekkel való foglalkozást úgy összességében rasszistának bélyegeznénk. Az jó dolog, hogy szabadságunkban áll bármivel foglalkozni. Csak nem  mindegy, hogy hogyan. Tehát nem attól rasszista valaki, hogy egyáltalán foglalkozik a származás kérdésével, hanem attól, ha nem valamilyen konkrét, "indokolt" (pl. tudományos) szempontból, és kontextusban foglalkozik vele. Ez nagyon fontos distinkció, hiszen enélkül, minden a témával foglalkozó, bármilyen szövegen rajra lehetne a rasszizmus bélyege. Az emberek szándékait, céljait nagyon nehéz megítélni, hiszen azokat nem, csak a cselekedeteiket látjuk. Ha ismernénk a célokat, az ide vonatkozó gondolatokat, és érzelmi momentumokat, akkor könnyű dolgunk lenne. De ez nincs így, és helyette abból kell dolgoznunk, ami látszik, ahogy látszik, amilyennek látszik. Mivel súlyos döntések megfontolt mérlegelést igényelnek, nem célszerű azonnal rámondani bárkire, hogy rasszista, csak azért, mert "foglalkozott" a témával. (Lám, én is foglalkozom most a témával.) Hanem a tartalom után meg kell nézni a konkrétumokat, a helyzetet, a kontextust, és a konnotációt is. Ez azért fontos, mert egy egy megnyilvánulás (mondjuk egy kijelentés, vagy akár egy szöveg) önmagában mindig kevesebb információt hordoz mint a kijelentéshez (szöveghez) kapcsolódó "történet". Lehetséges, hogy egyikből még nem következne valami, de az egész ismeretében már igen, és az is lehetséges, hogy az egész ismerete némiképpen módosíthatja a rész (a megnyilvánulás) jelentését.

A rasszizmussal való foglalkozás különféle módjai, és fokozatai persze már vita tárgyát képezhetik. Nagyon részletesen, minuciózusan ezt nem lehet, vagy kell leszabályozni. De egyébként minden hasonló fogalmunk is ilyen. A világ - "szintetikus" jellegű jelenségeinek sosincs pontos definíciója, legyen az akár deskriptív, akár preskriptív jellegű. Ez már csak így megy...

4. Vannak-e fokozatai a rasszistának?

Nyilván vannak. Ez nem a "kicsit terhes" esete. Lehet valaki csak kicsit rasszista. Sőt, lehet úgy is az, hogy ő nem tud róla, vagy nem ismeri el, hogy az. Azt hiszem, hogy a legtöbb eset pont ilyen (lásd, amit fentebb a magyar lakosság "mezei" rasszizmusáról mondtam). Többnyire "enyhén", szándék- és tudattalanul rasszisták, inkább csak azért, mert ez van a levegőben, mert divat szidni a cigányokat, a zsidókat, mert a bajaik közepette örülnek, hogy legalább ők a többséghez tartoznak. Ugyanakkor nehéz mit kezdeni a tudatos rasszistákkal. ugyanis a rasszizmus olyan mértékben értelmetlen, hamis, és hibás nézet, hogy az már irracionális. Na most, a tudatosság, és az irracionalizmus, ugye egy szinten felül már sehogy sem jönnek össze. persze a megoldás kézenfekvő - és már mondtam is: Ezek az emberek legfőképpen ostobák. Annyira ostobák, hogy megfelel nekik a rasszizmus, hogy nem tudják mi a baj azzal, sőt igaznak tartják, tetszik nekik, stb.

5. Mi végül is a pragmatikus szempont, és eljárás?

Vagy még pragmatikusabban fogalmazva: Le lehet-e zárni ezt az ügyet megnyugtatóan? Hát, egyelőre nem lehet lezárni. Lényegében az okozza a gondot, hogy - a költővel szólva - , "még nem nagy az ember". A "nem nagy" ember gyakorlatilag "homo debilis"-ként viselkedik sokszor, és ennek a viselkedésnek, hit-és eszmevilágnak (pl. a vallás mellett - amit kár volna kihagyni, ha a társadalmi debilitás szóba kerül) pregnáns megnyilvánulása a rasszizmus is. Mivel a rasszizmus nem egy "ősok", hanem csak egy olyannak a következménye, nyilván az a célszerű, ha a kiváltó ok ellen küzdünk, és nem tüneti kezelést alkalmazunk. Egy rasszista (vagy náci, jobbikos, fidesznyik, stb), sosem fogja azt megérteni, ha a lelkére beszélve, szépen tagoltan elmondjuk neki, hogy "nem szabad ám az embereket bántani, velük rosszat tenni". Itt csak a szélesebb körű, mélyebb, alaposabb felvilágosítás, oktatás, nevelés segítene, amivel persze a felnőttek esetén már nagyrészt elkéstünk. A berögzült tévhiteken nagyon nehéz változtatni.